Lakóhelyünk

Baross Gábor telep története

A település létrehozását 1899-ben határozta el Nagytétény Község akkori előljárósága. Parcellázások, az utcák kialakítása, fásítása, mintaházak felépítése 1903-ra megtörténik. Erre az időpontra már 17 ház felépül és lakják a tulajdonosok. Parcellázását Weisz Gyula és felesége, Libál Róza végezteti el. Hétszáz házhelyet mérnek ki. A kőbányászat által visszahagyott hatalmas gödröket rekultiválják. A rohamosan épülő telepen 1908-ra már százon felüli az itt lakók száma. újabb parcellázások folytán alakul ki a volt közösségi legelőn a Róka és Szabó telep. A terjeszkedés 1930-tól tovább folytatódik. Létrejön a Stefánia telep jó fürdőjével és homokbányáival, és az itt felépített nyaraló-házaival. Baross Gábor telep és Kistétény határán Villatelep néven folytatódik a honfoglalás. A Grosse Heidéből kiszakított területen valósul meg a Bercsényi és Ida telep. A Dunapart és a Déli vasút között létrejön a Fürdőtelep (ma Dunatelep). Diósárok és a vasút ölelésében Lord Rothermere nevét viseli az új település.
 

Baross Gábor telep látképe - 1905.
Jobbról a harmadik épület a IV. utca 12. szám alatti volt az iskola.
Megalakul 1909-ben a Baross Gábor telepi Polgári Kör. Az olyan nagyon hiányzó iskola megindítását kezdeményezik. Az első iskola a XVI. és a XIII. utca sarkán lévő bérelt épületben kezdi meg az oktatást. Ritter József tanító úr oktatja a gyerekeket. Behívják katonának, majd év közben kiviszik a frontra. Az évet a felesége fejezi be a tanulókkal. Ez az iskola 1910-ben indul és 1919-ig ad lehetőséget a tanulóknak a tudományok elsajátítására. A IV. utca 12. szám alatt létesült a második iskola. A gyermekek 1919-től 1925-ig járnak ebben az iskolában. 1925-től a volt Apponyi út 66. (ma Dózsa György út 84-94) alatt többször kibővített és átalakított épületben folytatódik a mai napig az oktatás.

A település első korszerű Posta Hivatala 1933-tól a Dózsa György út és a Tisza utca sarkán lévő épületben üzemel. Innen a VII. utca sarkon lévő Url család tulajdonát képező házban működött, majd a VIII. utca sarkon lévő bérelt helyiségbe költözött. Jelenleg is itt üzemel. A település életében nagy esemény az 1933-ban a Templom építő Egyesület és a lakosság közös munkája alapján felépített, megszentelt, majd rendeltetésének átadott római katolikus templom. Ezidő óta szolgálja a hívek megnyugvását jelentő szent helyet. Telefonnal 1933-ig a település a kor igényeihez igazodva jól el volt látva. Fejlesztését a második világháború állította meg és aludta Csipkerózsika álmát a 90-es évek végéig.

Közlekedés 1899-ben a B.B.V.V., majd később a HéV kezelésében indult meg az utasszállítás. Kistétényig két sínpáron, majd Nagytétényig meghosszabbítva egy sínpáron közlekednek a szerelvények. 1909-ben Nagytétény a végállomás. A hegyen lakók a Gumigyártól továbbra is csak gyalog érhetik el otthonukat. A szerelvények igencsak kezdetlegesek voltak, télen is nyitott peron, rácsos ajtók, fapados kényelmetlen ülések. A buszközlekedés beindítása sokat segít az itt élőknek. 3B jelzéssel 1955. december 6-án megindítják a hegyi járatokat, ez most a 14-es és 114-es járat napjainkban. Elektromos szolgáltatás 1929-ben kezdődött az alsó telepen, majd 1934-ben a felső telepen is kiépítik a hálózatot. Kiépítik az utcák közvilágítását. Felszerelik az áramellátást javító transzformátorokat. 1946-tól minden lakásban van elektromos szolgáltatás.

A IV. utca feletti részek vízhálózatának kiépítését a II. világháború hozta magával. A hadiipart kiszolgáló bombabiztos boros- és gombapincékhez a német katonai vezetés építette a gerinchálózatot. Felépítették 1957-ben a két víztározó tartályt és a két szivattyúházat. Minden telepi házat és ingatlant elláttak vízzel. Az eddig használatos 25-40 méteres mély kutakat vastag betonlapokkal befedték, ma már nem használják őket. Igazán jó tiszta karsztvizet csak ezek a kutak biztosítottak. Az 1925-ben idetelepült Hungária Gumigyár teremtette meg a szőlők kipusztulása és a kőbányák után az első helyi munkalahatőséget az itt élő embereknek. Az első itt élő és praktizáló orvos Deák (Braun) György volt. Lakóhelyünk jelenleg két Orvosi Rendelõvel és egy Idõsek Otthonával rendelkezik.
 

1934. - Baross Gábor telep a volt Stefánia tó felől nézve.

A két világháború a településen jelentős károkat nem okozott. Hadi események ezen a részen nem történtek. A II. világháború alatt egy kisméretű bomba okozott kárt a volt Spiller házban 1944. december 8-án. December 12-én két aknagránát csapódott be két felsőtelepi házba. Szerencsére az egyik nem robbant fel, a másik is csak minimális károkat okozott.

Szovjet csapatok először csak 1944. december 24-én haladtak át a településen. Harci eseményekre a telepen nem került sor. ötvenhatos események idején csak a műúton haladó harckocsik dübörgése hallatszott, egyéb esemény nem történt.

Érdekesség volt a település határában többször leállított, majd úra beindított kőbánya, amely már az 1864-es térképeken is szerepel. Harmadszori beindításakor 1919-ben kiépítettek egy keskeny nyomtávú kisvasútat, amely a kitermelt építőkövet és kőport a XV. utcából a Gumigyárnál lévõ vasúti rakodóra szállította. A kisvasútat egy csille-rendszer váltotta fel, 6-8 méter magasan a fejünk felett csörömpölve vitte a fennsík értékes termékét, a szikes talajt javító kőport. A fejlődés ezeket a szállítóeszközöket és a hatalmas bánya területét a gödrökkel együtt eltüntette.
 

1953. - A Dózsa György út fényképe.
A területen lakó emberek szórakozását az 1909-ben alapított Polgári Kör valósította meg. A Kaszinó épületében (részben lebontva és átakítva) színi előadásokat, táncmulatságokat és különféle rendezvényeket tartottak. A Kaszinó megszüntetése után először a Pál féle vendéglőben mutatták be a Műkedvelő Színjátszók első műsoraikat. Ennek megszűnése után a VII. utcával szemben lévő EMSZO épülete (ma Szent Bernát Ház) adott helyet az ilyen rendezvényeknek. Mozi, színház, könyvtár működött ebben az épületben. Baross Gábor telepnek 1915-től a környék legeredményesebben működő labdarúgó csapata adta a sportversenyek sava-borsát.

Három egyesület dolgozott az itt élők megsegítésén, szórakoztatásán és fejlesztések megvalósításán. Ezek voltak sorrendben: Baross Gábor telepi Polgári Kör (1909.), a Magyarországi Munkások Gyermekbaráti Egyesülete (1922.) és a Baross Gábor telepi Római Katolikus Templom építő Egyesület (1927.) Számtalan üzlet, fűszeres, vendéglős, cukrász, pék, vegyeskereskedő, hentes stb. segítette a település jó ellátását és a fejlődést. Nagyszerű iparosok, fuvarosok, kétkezi munkások szorgalma tette azzá a telepet, amely ma is jellemzi az itteni életformát. 1950-től a fejlődés érdekében lakóhelyünk a XXII. kerület szerves részévé vált.
 
Baross Gábor telep, 1999. május - Pelikán Imre, Felker Győző


Budafok-Tétényi Baross Gábor Általános Iskola
1224 Budapest, Dózsa György út 84-94.
OM azonosító: 035202
Az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az oldalon található képek, írások, hivatalos dokumentumok, információk felhasználása írásbeli hozzájárulásunkhoz kötött. Iskolánk csak a barossiskola.hu honlapot publikálja, közösségi oldalakat nem kezel.